II. évf. 4 szám, 2012. április. | II. évf. 3 szám, 2012. március. | II. évf. 2 szám, 2012. február. | II. évf. 1 szám, 2012. január. | I. évf. 12 szám, 2011. december. | I. évf. 11 szám, 2011. november. | I. évf. 10 szám, 2011. október. | I. évf. 9 szám, 2011. szeptember. | InVictus (külön kiadás), 2011. szeptember. | I. évf. 8 szám, 2011. augusztus. | I. évf. 7 szám, 2011. július. | I. évf. 6 szám, 2011. június. | I. évf. 5 szám, 2011. május. | I. évf. 4 szám, 2011. április. | I. évf. 3 szám, 2011. március. | I. évf. 2 szám, 2011. február. | I. évf. 1 szám, 2011. január.

 Nyírő József hamvai Maroshévízen Köztudott, hogy pünkösd előtt zarándokvonatokkal jönnek az anyaországból a csíksomlyói búcsúra.E vonatok egyike minden évbenGyergyószentmiklóson is több percre megállt, így többmaroshévízi az ottani állomáson fogadta az anyaor-szágbelieket, de voltak elég szép számban, akik amaroshévízi állomásra mentek ki az átrobogó vonatotköszönteni. Ez idén sem lesz másként, de vannakmódosulások, hisz a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületvezetősége több ízben kérte, hogy Maroshévízen ismegálljon a „Boldogasszony” zarándokvonat. Az elsőtárgyalások e végett március 30-án zajlottak le, amikor településünkre látogatott Németh Szilárd országgyűlé-si képviselő, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő,valamint Fráter Olivér parlamenti kabinet főnök. Egyutolsó tárgyalás szintén Maroshévízen zajlott le, április17.-én, amikor Fráter Olivér parlamenti kabinet főnőkés Stiglmayer Gábor látogattak el többek közöttMaroshévízre is. A tárgyalások végén döntöttek, hogyMáriaradna és Marosvásárhely után ez évben a maros-hévízi vasútállomáson is 3 percre megáll a zarándok-vonat, mely május 24.-én 21 óra 10 perc körül fog befutni az állomásra. Az első vagonban lesz NyírőJózsef hamva. A továbbiakban a vonatGyergyószetmiklósra fog menni ahol a híres író ham-vait a helyi Szent István templomba fogják felravata-lozni. Innen csak másnap viszik Csíkszeredába a ham-vait, majd Udvarhelyre, ahol május 27.-én katolikusszertartás szerint fogják eltemetni. Nyírő József ham-vainak az újjátemetése a Magyar Országgyűlés Hivatalkezdeményezésére válhatott lehetővé, míg a társszer-vező a székelyudvarhelyi székhelyűSzékelyudvarhelyért Alapítvány.Ez az esemény már csak azért is fontos nekünk,maroshévízi magyaroknak, mert amellett, hogy NyírőJózsef hamvai előtt fohászkodhatunk, első alkalommaláll meg a zarándokvonat településünk vasút állomásán.Ez alkalommal legyünk minél többen az állomáson ésfogadjuk kellő tisztelettel. (A képet a Magyar Nemzetkészítette amint Nyíró hamvai megérkeztek a budapes-ti repülő térre. Tisztelegnek: a maroshévízi születésűVeress László aki az országház elnökének a kabinetfőnöke, Sárdi Péter Európai Parlamenti képviselő ésFráter Olivér parlamenti kabeniet főnők. Mindhárman jelen voltak a 2011-es Dr. Urmánczy Nándor Emléknapon). Czirják Károly „Maroshévízről elszármazottak” napjai A maroshévízi székhelyű Dr. Urmánczy Nándor Egyesület, ez év május 26-27 között a „Maroshévízrőlelszármazottak” napjait szeretné megtartani. A terve-zett programban szerepel: május 26.-án Bánffy ésUrmánczy fürdők meglátogatása, Urmánczy kastélymeglátogatása, esetleg a „kőgombák” meglátogatása,este bográcsozás az Urmánczy strandon. Május 27.-énrészvétel az ünnepi Szentmisén majd a ZsákhegyiMagyar Katonai temetőben való részvétel a Magyar Hősök Napja alkalmával. Délután városlátogatás (Szt.Illés kolostor, Urmánczy födeles híd, Nagyasszonytemplom). Este bál a helyi „Izabella” vendéglőben. Arészvételi szándékot jelezni, illetve bővebb felvilágosí-tás érdekében az alábbi címen lehet érdeklődni: drur-manczynandoregyesulet@marosheviz.info , esetleg azalábbi telefonszámon: 0040744136068.Ugyanakkor kérünk mindenkit, hogy a rendez-vényről értesítse a Maroshévízről elszármazott ismerő-seit, barátait is, hogy minél többen szerezzenek tudo-mást e rendezvényről. Köszönjük.A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület vezető taná-csa. Hét meghívottal ünnepeltük a magyar költészetnapját. 1964 óta, József Attila születésnapján, április 11-éna magyar költészet napját ünnepeljük. (Érdekesség,hogy ugyanezen a napon született Márai Sándor is.)Maroshévízen a rendezvény 15 órától kezdődött aKemény János Elméleti Líceum egyik osztálytermé- ben, a Kemény János Alapítvány, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és az Alma Mater Kemény JánosEgyesület szervezésében.Sajgó István tanár úr nyitotta meg az ünnepségetés felkérte Simon Csilla és Puskás Noémi X. osztályostanulókat, hogy szavalják el választott költeményeiket.Csilla Reményik Sándor Akarom c. versét, míg NoémiJózsef Attila Kész a leltár c. versét szavalta el.Czirják Károly felkonferálta a meghívottakat,akik műveikből olvastak fel.Ez első felszólaló Bögözi Attila volt Az ÚjMagyar Szó munkatársa, költő, könyvszerkesztő, aSúrlott Grádics irodalmi kör tagja. A Súrlott Grádics, a20. század elején Marosvásárhelyen egy kisvendéglőneve volt, amely azáltal vált híressé, hogy irodalmárokették a flekkenét. Pár évvel ezelőtt ugyanezzel a névvelszületett meg egy irodalmi kör.(http://surlottgradics.wordpress.com/) (Egyik cikkbenígy nyilatkozik a névről Bögözi Attila: „SúrlottGrádics nevet adni egy irodalmi körnek olyan bátor feladat, mint atommagot csíráztatni” A szervezet Azeltérített felvonó címmel publikált antológiát, amely 31marosvásárhelyi (vagy a városhoz kötődő) író művei- ből áll. Bögözi úr, József Attilára emlékezve ismertettemeg versét: Verset lyukaszt a kalauz. A felolvasás utánaz említett kötet egy példányát az iskola könyvtáránakadományozta.Csata Ernő Marosvásárhelyen él, deGyergyócsomafalván született, szintén tagja a SúrlottGrádicsnak. Morzsányi emlékezés c. versében ő ismegemlékezett József Attiláról, rájátszva a Mamasoraira. Tudni kell, hogy idén tavasszal zajlik NyírőJózsef (aki még nem olvasta az Úz Bencét, az tegyemeg!) hamvainak hazaszállítása Madridból és újrate-metése Székelyudvarhelyen. Végakaratának („Ha tes-temet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házson-gárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le azáldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön avilág.”) beteljesülésére közel 60 évet kellett várnia.Csata Ernő Néma küzdelem c. versében rá emlékezett.Bajna György, Gyergyószentmiklós közéletének,művelődésének aktív alakja, költő, a Hargita Népénekmunkatársa két versét olvasta föl: Lehettünk volna bol-dogok és Bölcs lettél.A következő felolvasó szintén gyergyószentmik-lósi, író, költő, újságíró, Gergely Edit. Ő volt a szebbiknem és a fiatal erdélyi posztmodern képvislője.Egyedi, „nőies” hangvételű, A Látó-ban is megjelntversei (Madame Reggel, Csoportkép nőkkel) elnyertéka közönség tetszését.Ferenczi Attila, úgyszintén gyergyói tanár-költő,meglepett minket egyik befejezetlen, félig-meddigimprovizatív versével, amelyet a vonaton írt, rendezvé-nyünkre tartva.Rafi Lajos volt számomra a találkozó legérdeke-sebb alakja, a Gyergyószárhegyen élő roma költő, aki bádogos munkával keresi a pénzét. Származásából éskivételes tehetségéből fakadóan hihetetlenül izgalmasverseit hallgatni és olvasni, amelyeket már svédre islefordítottak. Legyen az olvasó (kölelező) házi felada-ta, hogy megismerkedjen Rafi Lajos munkásságával.Az interneten olvashatóak a róla megjelent cikkek,interjúk és számos verse.A felolvasást a borszéki Kamenitzky Antal zárta.Bevallása szerint gyerekkorától költő akart lenni. El ishittem neki, hiszen 65 évét meghazudtoló őszinteség-gel ír csodálatos szerelmes verseket.A 32. életévét betöltő József Attila „megleptemagát” a Születésnapomra c. verssel, amelynek végsősoraiban ezt a fogadalmat teszi: „Én egész népemetfogom / nem középiskolás fokon/ tanítani”. Hát... ezsikerült is neki, de nálunk csak részben, hiszen a ked-ves maroshévizí „nép” alig volt jelen. A kis terem ülő-helyeinek a fele sem volt elfoglalva a rendezvény alatt.Ugyanakkor József Attila nem is „taníthatna középis-kolás fokon”, mert szomorúan állapítottam meg, hogya szavalókon kívül, egyetlen diák sem volt jelen.Jövőben is szeretettel várunk MINDENKIT,remélhetőleg szebb számban gyűlünk össze. Németh Szabolcs-Előd Március 30-án, Németh Szilárd, Csepel polgármes-tere, országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd alpol-gármester, országgyűlési képviselő vezetésével, csepe-li oktatási intézményvezetők tettek látogatástMaroshévízen. A csoport lerótta kegyeletét Urmánczy Nándor sírjánál, melyet követően elhelyezték a meg-emlékezés koszorúit. A csoportot az UrmánczyEgyesület nevében Hámos Mihály és Czirják Károlyfogadta, az utóbbi rövid beszédében méltattaUrmánczy Nándor írói, politikai és közéleti tevékeny-ségét. A vendégek ajándékként kézbe kapták azUrmánczy életművét bemutató - Czirják Károly ésFráter Oliver által írt - InVictus című kiadványt.Urmánczy Nándor szobrának megtekintését követően,rövid látogatást tettek az Urmánczy-kastélynál ésannak környékén. A képen balról jobbra: Fráter Olivér, Német Szilárd országgyűlési képviselő és BorbélyLénárd országgyűlési képviselő látható. (czirják) Budapesti vendégekSzínház fesztivál iskolásoknak Április 2. és 6.-a között a maroshévízi kultúrházbatartották meg a II. Színház Fesztivált iskolások számá-ra. Felléptek a Kemény János, O. C. Taslauanu, MihaiEminescu gimnáziumok színjátszói, valamint a Szt.Illés, Andrei Saguna, Miron Cristea általános iskolaamatőr színjátszói. A maroshévízi Kemény JánosGimnázium diákjai szerdán, április 4-én léptek fel és„A nagymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskátsem!” darabot adták elő. Siklódi Ildi Zene fesztivál A maroshévízi polgármesteri hivatal és a helyi kul-túrház április 21-22 között „Zene fesztivál” címenkoncerteket szervezett a helyi kultúrházban. Április21.-én 11 órától Blanaru Amália tanárnő irányításaalatt a maroshévízi népművészeti iskola és a gyergyó-szentmiklósi Vaskertes iskola diákjai léptek fel. Az elő-adás címe: „A zongora és a kamarazene” volt. 19 órá-tól Răzvan Dragnea koncertje, illetve Corina Răducanués Eugen Dumitrescu duettje zárta a napot.Április 22-én 11 órától ismét a maroshévízi népmű-vészeti iskola és a gyergyószentmiklósi Vaskertes isko-la diákjai léptek fel Blanaru Amália tanárnő irányításaalatt, az előadás címe: „Gyermekkor és a klasszikusvilágzene”. 19 órától pedig koncerten vehettek részt azérdeklődők, melyen felléptek: Corina Răducanu,Eugen Dumitrescu, Răzvan Dragnea. Sárig Csilla A Titánic és a székelyek A múlt hónap közepén számtalan tévécsatornasugározta azt az ezelőtt 100 évvel történő hajószeren-csétlenséget, amikor a Titanic április 14.-én 23,40 óra-kor egy jéghegynek ütközött és 02,20-kor kettétörveelsüllyedt.Sajnos sokújság és tévéa-dó nem említimeg, hogy aTitanic hajón14 székelyföl-di férfi is voltés sajnos ezek közül csupán egy élte túl, a tusnádi szü-letésű Jováki Ferenc, akinek még ma is élnek a leszár-mazottjai. Az is igen fontos, hogy a Titanic mentéséresiető hajók egyikén, a Carpathián, amely a brit CunardLine társaság tulajdona volt, a hajó tisztiorvosa magyar volt. Dr. Lengyel Árpád 705 embert mentett meg éskezelt. Amerikában és más Európai országokban amagyar orvost hősként tisztelték és tisztelik, hősiessé-géért ki is lett tüntetve, míg a magyarság alig emléke-zik meg róla.Ugyanakkor a székelyek mellett több magyar isvolt a Titanic fedélzetén, sajnos közülük csupánnégyen menekültek meg. (czirják) Kemény oldal(A Kemény János Gimnázium oldala) Pillanatképek iskolánk életéből: A tanügy-minisztérium kezdeményezésére idén elő-ször szerveztük meg az Iskola másképp nevű egyhetesországos programot, amelybe minden romániai közok-tatási intézmény bekapcsolódott. Minden iskola magadönthetett arról, hogy milyen programokat ajánl adiákjainak. A program keretében oktató, nevelő, deegyben szórakoztató tevékenységeket szerveztünk. Adiákokat megkérdezve, nagyon megoszlanak a véle-mények: a kisebb osztályosok szerették, a líceumistákközül sokan unták a tevékenységeket és ez megmutat-kozott a hozzáállásukban is. Pedig a megtervezés éskivitelezés a pedagógusok részéről rengeteg munkátigényelt: a nagy iskolai projekt Másképpen...mások vagyunk , miniprojektek megírása, a célkitűzések, vár-ható eredmények megfogalmazása, célpont, idő, hely-szín, segédeszközök, társszervezők leszögezése, azanyagi alap beszerzése, a jelenlét ellenőrzése, értéke-lés, díjazás, visszajelzés, kiállítások stb. Az iskolánkáltal tervezett programok közül ismertetnénk néhányata teljesség igénye nélkül:Az elemi osztályokban hétfő a gyalogos kirándu-lás napja volt. Az elemi osztályosok apraja-nagyjakivonult a Bánffy tetőre, szalonnázni. Igaz, az időjárásnem akart velünk tartani, de aztán a tűz (és a füst) elégmeleget adott, hogy jóízűen elkészítsük és felfaljuk asütnivalónkat. Kedden is sétáltunk egyet, a szomszé-dos Harmopan pékséget látogattuk meg. Itt mindenkimegismerkedhetett a lisztadagolóval, a dagasztógép- pel, a kelesztővel és a kemencével. Ilyen látogatás vég-éről nem maradhat el a finom kóstoló sem, amit a kijá-ratig azonnal eltűntettünk. Egy ilyen illatos kirándulá-son sem feledkeztünk meg a közlekedési szabályokról,amelyeket az alapos megfigyelés nyomán visszaérve leis rajzoltunk. A sikeres rajzolók okleveleket kaptak.Egy osztály az óvodások csoportjával együtt ezen anap ellátogatott a marosvásárhelyi állatkertbe, aholfelejthetetlen élményeket szereztek.A harmadik nap a testi épségünkről szólt.Reggelizés után megérkezett a maroshévízi KelemenHegyimentő Egyesület vezetője, aki részletes előadásttartott. Beszélt nekünk a környező hegyekről, az egye-sületről és annak munkájáról, aztán részletesen bemu-tatta, milyen felszerelés, ruházat és főképp milyenviselkedési formák segítenek abban, hogy mindenkirándulásunk kellemes emlék maradjon. Ezt követte asportrendezvény, hagyományos nevén Mini - Olimpia,ahol kicsik és nagyok tehetségükkel és akaratukkaltámogatták csapatukat a próbákon, hogy minél több pontot szerezzenek.Csütörtök az ügyeskedés napja volt. Egyesek a logi-kájukat ragyogtatták meg a társasjáték vetélkedőkön,mások a fantáziájukat és a kézügyességüket, a kézmű-ves tevékenységeken. Készült ott tojástartó, üdvözlő-lap, és mindenféle tojás-csoda.Pénteken mindenki azt tette, amit Nagypéntekenszokás: tojást festett. Készült tojás mindenféle techni-kával: hagymás, márványfestékes, fóliás, írott, articsó-kás, saját mintájú és hagyományos, mindenkinekkedve és tehetsége szerint. A nap végén mindenki sike-res munkákkal és feledhetetlen élményekkel tért hazaerről a különleges hétről.A IX. osztály április 3-án önismereti, közösségfor-máló tevékenységeken vett részt a tornateremben Egyediek, eredetiek, de mind értékesek vagyunk jelszó égisze alatt. A tevékenység tartalmazott csopor-tos játékokat ( mimika, puszicsata, kézilabda tanulás,egyedül én vagyok az…., történetfolytatás stb.) vala-mint egyéni teszteket, amelyek célja az önismeret fej-lesztése volt. A 4 órás tevékenységet a IX.osztály tíz- parancsolatának, valamint a tanulók egymásnak szánt pozitív üzeneteinek megfogalmazásával zártuk. II. évfolyam 4. szám5Április 2-án a VIII és a IX-es osztályok tanulói egytanulmányi kiránduláson vettek részt, amelyen meg-csodálhatták az 1837-ben keletkezett Gyilkos-tavat,illetve a közelében található Békási-szorost.E két ter-mészeti csoda meglátogatása után Románia legna-gyobb víztárolóját tekinthették meg, a Békási-víztáro-lót, amely 1960-tól működik. Április 3-án a Gyergyói-medence legismertebb barlangjához, a Súgó-barlang-hoz látogattak a VII-es diákok, akik megismerkedhet-tek ennek jellegzetes karsztformáival és élővilágával.Gyergyószentmiklóson is volt látnivaló: a TarisznyásMárton Múzeum ásvány- és kőzetgyűjteménye, a nép-viseleti kiállítás, illetve Székelyföld címer, pecsét észászló gyűjteménye.Április 5-én került megszervezésre második alka-lommal a Diákolimpia, amelynek a főszervezője isko-lánk Diáktanácsa volt. A sportvetélkedő színhelye alíceum sportterme volt. A diákok különböző sportágak- ban mérték össze tudásukat és ügyességüket, így meg-rendezésre kerültek az asztalitenisz, akadálypálya,teremfoci, röplabda, golyódobás, zsákbaugrás vagy askanderberg versenyek. A rendezvényen közel 100diák vett részt, ami igazolja a Diákolimpia sikerét.A tevékenységek sorát folytathatnánk: vetélkedők,filmklub, előadások, diákok által készített bemutatókaz egészséges életmódról, angol, magyar és románnyelvi játékok, irodalmi torpedó, hálózati játékok ver-senye, tehetségkutató, logikai versenyek, társasjáté-kok, színdarab előadása a kultúrotthonban, románnyelven előadott irodalmi színdarabok, húsvéti hagyo-mányőrzés, amit egy kiállítással zártunk.Színes volt a paletta és talán ez a nagy változatos-ság zavarta össze sokszor diákjainkat, akik egyszerretöbb helyen is szerettek volna lenni. Ez a tény igazol- ja, hogy sikerült felkelteni az érdeklődésüket és min-denki talált magának való foglalatosságot a sok tevé-kenység közül. A tevékenységek szervezői Régen történt (13) Egy 1662. évi (350 éve) okiratban ezt olvashatjuk:„1662 die 4. április in Magyaró: Vagyon Taplóczánmalom egykövű és egy deszkametsző fűrész. Van egymezőrét, tartoznak megkaszálni, felgyűjteni, össze-szedni, az Úr számára. Azon kívül captativ egy-egymérővel tartoznak galóczával, lepényhallal, deszkával,épületre való fa szállításával Magyaróig. Anival tartóz-nak, hogy a fűrészmalom meg ne álljon. Aliquinmagok a taplóczaiak vallják a kárát. Mikor a jegen a bort felvihetik, kocsmárlással is tartoznak”.1922. április 24-én, (90 éve) Ágoston Ignác plébános,43/1922. szám alatt örömmel értesíti Majláth püspökurat arról az örömteli eseményről, hogy hét évi hallga-tás után, Fehérvasárnapon, a hívek jóvoltából az egy-házközség három harangot kapott. A harangok felirata-it is közli. Az első harang felírása ez: „Szent Péter ésPál apostolok tiszteletére, ajándékozta UrmánczyJeromos és neje Teleszky Ilona, gróf Majláth GusztávKároly erdélyi püspök 25 éves püspökségének jubileu-mi évében, Topliţa. 1922.”. A második harang felirataígy hangzik: „A toplicai róm. kath. hívek és jó lelkekajándékaiból készült e harang Szent Vendel tiszteleté-re, gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 25éves jubileuma évében. Topliţa R.1922.” A harmadikharangra ezt vésték: „Toplicai Lámm Ferenc gondnoks neje Kari Anna és Lámm János nejével, KocsánIrénnel ajándékozták e harangot a Boldogságos SzűzMária tiszteletére, gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 25. éves jubileuma évében, Topliţa 1922.”1962. április 30-tól (50 éve) hetenként megjelent aForestierul văii Mureşului helyi (gyári) újság. Az újsághasábjain olvashatunk cikkeket a fakitermelés múltjá-ról, jelenéről, sok a kommunista propaganda, de vansport- és kulturális rovata is. Az újság a környék faki-termelő gyáraival is foglalkozik. Írásokat közölnek:Mazero Ioan, Cosarca Vasile, Constantin Pop, ArteniePop, Teodor Pop, Victor Cioba, Aurel Marc, KovácsLászló (sport), Ileana Barsan, I. Dobreanu, N.Munteanu, Raul Ram, Toma Grigoras, SuciuGheorghe, Anton Bors, Miron Taran, Petru Mandru,Isaia Olteanu, Danaliszyn József, Kassay Károly,Sólyom József, Dr. Marosi Károly, Aurel Bosca ésmások. Az újság 1977-ben megszűnt. Húsvét Eredetileg tavaszi pásztor ünnep volt. A nomád pásztorok feláldozták az első tavaszi ellést a bárányok- ból. Vérrel bekenték az ajtófélfát, hogy a baj elkerüljeházaikat, majd a téli szállásról a nyári legelőre tereltéknyájaikat. Mózes ezt a tavaszi ünnepet használta felarra, hogy Izrael népét kivezesse Egyiptomból. A leölt bárány vére lett a szabadulás jele. Minden évbenünneppel emlékeztek az eseményre és ez lett a zsidókhúsvétja. A honfoglalás után a kovásztalan kenyér ünnepét is hozzá csatolták. Sokáig csak a családbantartották, papi jelenlét nélkül. A megterített asztalon ottkellett lennie négy pohár bornak, a báránynak, kovász-talan kenyérnek, gyümölcsmártásnak és a keserű salá-tának. A szoba sarkába, szimbolikusan, vándorbototállítottak, rajta a tarisznyával. A legkisebb kérdezett, acsaládfő pedig elmondta az Egyiptomból való szaba-dulás történetét. Közben körbeadták a poharakat, éshálaadó zsoltárokat énekeltek. A családfő pedig min-denkinek kiosztott egy harapás kenyeret, egy falat bemártott keserű salátát, majd elfogyasztották a bárányt. Kr.e. a 600-as években, a jeruzsálemi temp-lomban is ünnepelni kezdték. Jézus korára a legna-gyobb zarándokünnep lett Izraelben.Ő is Jeruzsálembe megy, hogy apostolaival elfo-gyassza a húsvéti vacsorát. Mi utolsó vacsorának hív- juk. Teljesen megváltoztatta, átalakította az ószövetséghúsvétját az újszövetség húsvétjává. Ő maga lett a bárány. Kiontott vére, halála és feltámadása a bűntől éshaláltól való szabadulásunk garanciája.Húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe,mely húsvét vasárnaptól pünkösd vasárnapjáig tart.Sokan nem értik azt, hogy a nyugati latin egyház és akeleti ortodox egyház ugyanazt hiszi és vallja, és még-sem ünnepelnek együtt, vagy csak ritkán esik egybe ahúsvét. A niceai zsinat 325-ben úgy határozott, hogy ahúsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöl-tét követő vasárnap ünnepeljék. Sajnos már akkor nemugyanazzal a módszerrel számoltak, s így az alexand-riai pátriárka más időpontot választott. A katolikusegyház 1581-ben a Gergely naptár szerint rögzítette aszámítási módot. Eszerint március 22-e és április 25-eközött meg kell ünnepelni. Keleti ortodox testvéreinkviszont ragaszkodnak a régi Julián naptárhoz. Innenadódik az eltérés. 1997-ben javaslatot tettek arra, hogycsillagászati megfigyelések alapján határozzák meg aközös időpontot az együtt ünneplés végett, de mégegyik fél sem fogadta el.Függetlenül minden eltéréstől, a lényeg ugyanaz.Krisztus győzött a bűn és a halál felett. Új életre adottlehetőséget. Mondjunk mi is „Alleluját!”, ami azt jelenti: Áldott legyen az Isten! László ÁronEgyházi anyakönyv:keresztelés: Gergely Patrick Attila (rom. kat.) ,házasság: Gergely Attila és Petres Emese Melinda(rom. kat.) temetés: Mánya Ilonka (90 éves, rom. kat.) Egyházi szemleSport Megyei labdarúgás Megkezdődtek a megyei labdarugó bajnokság visz-szavágó mérkőzései. Így az első mérkőzésen:Maroshévízi Tudomány - Homoródalmási Homoród 4-0 (1-0). Góllövők: Kelemen, Mezei, Újlaki, Psibel. 16.fordulóban: Szentegyházi Vasas – MaroshévíziTudomány 10-6 (6-0). A rangsorban a maroshévízi csa- pat 4. helyen van 28 ponttal és 37-32-es gólaránnyal.Az első helyen a csíkszeredai csapat van 43 ponttal. Románia Kupa A labdarugó Románia Kupa megyei szakaszában:Szárhegyi Bástya – Maroshévízi Tudomány 2-4 (2-2).Góllövők: Len Attila (11., 19.), illetve: Soare Andrei(8.), Zaharia Alex (17.), Morar Cosmin (54.), CrãciunAlin (55.). A Románia Kupában a maroshévízi csapatkövetkező ellenfele a Csikkarcfalvi Hargita lesz. Sífutás Predealon zajlott le a sportiskolásoknak kiírt sífutó bajnokság utolsó versenye. A Maroshévízi ISK az aláb- bi eredményeket érte el. Ababei Iulian első a 3 km sza- bad versenyszámban, míg 2. a 3 km klasszikus verse-nyen. A maroshévízi fiú váltó (Ababei Iulian, Pop Nicolae Marian, Raduly Iulian Alexandru) pedig a 3.helyen végzett a 3x3 km-es versenyszámban. Alpesi sí Rossignol Kupa Predealon zajlott le az idény utolsó versenye aRossignol Kupa lesikló verseny. A Kiss Vilmos általedzett Maroshévízi ISK csapatából, az I – IV osztályoskorcsoportban Hámos Roxána a második helyen vég-zett. A képen a II. helyezést elért Hámos Roxána. Röplabda A hét végén zajlott le Maroshévízen az országosröplabda elődöntő az ifjúsági III. korcsoportnak.Eredmények: Maroshévízi ISK – Zilahi ISK 3-2,Maroshévízi ISK – Campulung Musecel-i ISK 3-1 ésMaroshévízi ISK – Craiova-i Titulescu ISK 2-3. Végsőrangsor: 1. Maroshévíz, 2. Zilah, 3. Craiova, 4Campulung Musecel. Az országos döntőbe, melymájus 16-17.-e között lesz megtartva az első két helye-zett jutott tovább. Edző Macarie Marius. Mire számíthatunk májusban? Elsősorban kampány-hónap lesz, hisz június 10.-énhelyhatósági választásokra várják a lakosokatMájus 25.-én 21 óra 10 perc körül településünkönáthalad a pünkösdi „Boldogasszony” zarándokvonat Nyírő József hamvaival. A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület közbejárásának köszönhetően a vonat 3 percre első alkalommal fog megállni az állomáson,ezért az egyesület kér minden helyi lakost, hogy avonatot és utasaikat kellő tisztelettel fogadjuk. A vonateste 22 óra körül fog Gyergyószentmiklósra érkezni, itt Nyírő József hamvait a Szent István templomba fogjákvinni, ahol másnap délutánig marad.Május 27.-e a Magyar Hősök Napja. Ez évben isa Zsákhegyi Magyar Katonai temetőben megemléke-zés lesz, melyre marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósivendégeket várnak. A maroshévízi színjátszásról. A „Székely társaság”története (1.) Településünkön az amatőr színjátszásnak hosszútörténete van és habár pontos adatunk nincsenarról, hogy mikor alakult a helyi színtársulat, azelső dokumentum, amely a színjátszást megörökí-tette, 1867 júniusából származik. Ez a dokumentumegy korabeli újságcikk melyben le van írva az akko-ri, topliczai, Szent Péter és Szent Pál búcsú, melyalkalommal fellépett a helyi színjátszó csoport is. „Oláh-Toplicza népünnepély június 30-án.Szokásban vannak Székelyföldön a vallásos ünnepé-lyek, illetőleg a búcsújárás: különösen Gyergyó,Csíkszékben. Ilyen a pünkösdi búcsú, a csíksomlyói sa többi; melyek közül a mai napon itt Oláh-Topliczánmegtartottakról akarok egy pár észrevételt közölni. E búcsú nem régen csak majálisi időtöltésként gyakorol-tatott, most azonban vallásos ünnepéllyé nőtte magát, sa mellett, hogy a vallásosságnak megfelel, időtöltésselegybekötött közhasznú érdekkel is bír, mint a mai alka-lommal is, az ezzel együtt rendezett műkedvelői színielőadás, a helybeli római katholikus imaház felépítéseczéljához 55 forint tiszta jövedelmet hozott. A mulat-ság külszíne program szerint szokott megállapítvalenni, s mint a mainak szemtanúja valék magam is, akövetkezőleg megyen véghez. Kora reggel taraczkdör-gédek jelentik a bekövetkezett ünnepnapot, mely tart10 óráig, azon időig, mikor az áhítatos hívek a búcsúhelyére ki szoktak menni, itt végezve a templomi isten-tiszteletet, a minden felől oda sereglett tömeg a szabad- ban tánczra kel, és ez eltart estve, úgy 6 óráig, ekkor haza vonul a sereg és a jótékony czélú estvéli mulat-ságra, készül. Estve 8 órakor a rendező, minthogy majdminden házon zászlók lengenek, egyet kezébe vesz ésazt egyenesen a magasba feltárva, egy sereg sorakozónép élén nagydobbal ellátott czigánybanda kíséreté- ben, a Rákóczy-indulóval megindul az utczán le és fel,hirdeti, hogy kezdődik a színi előadás. Erre a színház- ban, a künn is alig férő nép betömegül s elkezdődik azelőadás, s a felhúzott függöny mögül előtérbe jön akirály, melyet ez alkalommal rendesen szoktak adni. Akirályt követi az oldala melletti cselédség, s ennekelmentével, megjelenik egy torzonborz bajuszú kántor-forma családapa, kinek férjhezadó leánya van, s akirály és a szegény paraszt leány közti viszonyt tolmá-csolja, nem hiába, híven, miután a nézőközönség is, azarisztokrácia és népszerűség oly szépen összesimul.Czélja az előadásnak mindig jótékony czélu, melyetazért mindenki egyiránt pártol. Nem tesz az semmit, haszerepében valamelyik túlérzelgő, érzékeny vagynevetséges, azt megbírálni tiltva van és lenni is kell,mit a népünnepélyektől várhatni. A színi előadás végé-vel, a közönség hirtelen átöltözkedése után, a tánczte-rembe megy, hol kivilágos virradatig mulat, míg künna dínomdánom folyt. Azelőtt, az alatt s azután, másnapis folytonosan működik, pedig az egész ünnepélyen át,a taraczkok dörgése. Vége lévén a búcsúünnepélynek,ki-ki hazamegyen, áhítatosság és üdvözlettel telten, éskétértelmüleg emlékezik vissza a jókedvű napokra, egyfelöl lelki megelégedéssel, továbbá testi elbágyadság-gal, kinek, ahogy az osztalékból jutott. Megjegyezendőa mai alkalommal, hogy a vagyoni szórakozottságot isérintetlen ne engedjen -hétféle, hét helyről jött u.mTorda, Bukovina, M.- Vásárhely, Abafája, Véts, Gy.-Szent-Miklós és Remete helységekből”. (A képen az1934-es évi színjátszók és családjaik) (Cz.K.)